Hogy én mennyit kerestem:
http://download.eclipse.org/eclipse/downloads/drops/R-3.7-201106131736/eclipse-news-part2.html
Mert a honlapon minden kint van, csak ez nem?!
2011. június 29., szerda
2011. június 26., vasárnap
Dungeon Siege 3
(IGN: 6.5; Metacritic: 73)
A szép emlékű Dungeon Siege legutóbbi része a jómunkásember Obsidian gyártásában. A második rész mélysége és hossza után ez az epizód kicsit sekélyesre sikerült. Látszik a kialakításából, hogy legalább négyszeri végigjátszásra tervezték. Sajnos a megvásárlást követő héten egyáltalán nem működtek a Steam Achievementek, így az első 22 szintért bizony semmit sem kaptam. Újra végigkalandozni, akár egy másik karakterrel jelenleg nincs kedvem.
Katerinával kezdtem, mert megtetszett a puskája. A játék végére sikerült kb 300 DPS-ig feltornászni, de mivel a szörnyek velünk együtt emelkednek, annyira nem volt plusz előny.
Kialakításában enyhe Titan Quest és Space Siege érzés kerített hatalmába. Az átjárókról szóló rész kicsit Half Life szerű: "swing around the borderlands". A Mass Effect-es szövegkerék vicces, de semmi hatása nincsen a szöveg helyzetének. Van általában egy nyilvánvaló pozitív, egy nyilvánvaló negatív és egy köztes megoldás. Szerencsére egy single típusban tárolja az életerőt, így a memória szerkesztővel kényelmesen beállíthattam a szintentartást.
A játékmechanika rendben van, bár a nyerő stratégia lényegében a folyamatos szóköz+bal gomb alapú kitérések, mivel az ellenfél főleg minket támad. Anjali ilyenkor kényelmesen megsütötte a többieket. Sajnos ez a kitérés ugyanattól a problémától szenved, mint a Space Siege, mivel a kitérés irányába kell kattintani, és persze utána vissza kell találni a támadó irányába, valószínűleg a képernyő további forgatásával; ami idő. A legerősebb Boss-ok ellen kicsit irritáló volt. Eltévedni nem nagyon lehet, mert eléggé lineáris az út, és alig akad "menj a térkép túlsó felére és gyere vissza" típusú küldetés van.
A grafika rendben van, a zene semmi különleges. Szerencsére minden beszélgetés alá van mondva. Sajnos nem egy Mass Effect szintű átélés, de tűrhető. Kb. 18 óra játékidő.
Összességében jól sikerült játék, nálam 75%. A Steam-en elővételben szereztem meg, mert ajándékba adták az első két részt; érdemes boltban megvenni.
A szép emlékű Dungeon Siege legutóbbi része a jómunkásember Obsidian gyártásában. A második rész mélysége és hossza után ez az epizód kicsit sekélyesre sikerült. Látszik a kialakításából, hogy legalább négyszeri végigjátszásra tervezték. Sajnos a megvásárlást követő héten egyáltalán nem működtek a Steam Achievementek, így az első 22 szintért bizony semmit sem kaptam. Újra végigkalandozni, akár egy másik karakterrel jelenleg nincs kedvem.
Katerinával kezdtem, mert megtetszett a puskája. A játék végére sikerült kb 300 DPS-ig feltornászni, de mivel a szörnyek velünk együtt emelkednek, annyira nem volt plusz előny.
Kialakításában enyhe Titan Quest és Space Siege érzés kerített hatalmába. Az átjárókról szóló rész kicsit Half Life szerű: "swing around the borderlands". A Mass Effect-es szövegkerék vicces, de semmi hatása nincsen a szöveg helyzetének. Van általában egy nyilvánvaló pozitív, egy nyilvánvaló negatív és egy köztes megoldás. Szerencsére egy single típusban tárolja az életerőt, így a memória szerkesztővel kényelmesen beállíthattam a szintentartást.
A játékmechanika rendben van, bár a nyerő stratégia lényegében a folyamatos szóköz+bal gomb alapú kitérések, mivel az ellenfél főleg minket támad. Anjali ilyenkor kényelmesen megsütötte a többieket. Sajnos ez a kitérés ugyanattól a problémától szenved, mint a Space Siege, mivel a kitérés irányába kell kattintani, és persze utána vissza kell találni a támadó irányába, valószínűleg a képernyő további forgatásával; ami idő. A legerősebb Boss-ok ellen kicsit irritáló volt. Eltévedni nem nagyon lehet, mert eléggé lineáris az út, és alig akad "menj a térkép túlsó felére és gyere vissza" típusú küldetés van.
A grafika rendben van, a zene semmi különleges. Szerencsére minden beszélgetés alá van mondva. Sajnos nem egy Mass Effect szintű átélés, de tűrhető. Kb. 18 óra játékidő.
Összességében jól sikerült játék, nálam 75%. A Steam-en elővételben szereztem meg, mert ajándékba adták az első két részt; érdemes boltban megvenni.
2011. június 16., csütörtök
Duke Nukem Forever
(IGN: 5.5, Metacritic: 58)
Megértem. Modern köntösbe bújtatott, vegyesen friss és régi játékélmény.
Egyfelől a 15 évnyi fejlesztés irgalmatlan magasságokba emelte az elvárásokat (ami szerintem az egyik ok arra, hogy miért nincs még Half Life 2.3 vagy 3.0), másfelől a játékok általában 2-3 évvel le vannak maradva a csúcstechnológiák mögött (lásd Unreal 2.5).
Kb. 12 órányi játékidő után ugyanazt a vegyes, frusztrációval terhelt érzést tapasztalom, mint megannyi közepes játéknál. 20 perces bóklászások és 20 ugyanott-elhalálozás után kellemetlenné válik a játék.
A grafikában semmi kivetni valót nem találtam. A játékmechanika rendben van, bár a két fegyveres megoldás már konzol átoknak hat. A probléma inkább a pályatervezéssel van. Látszik is az Extrák közötti időtengelyen, hogy az egyjátékos módot bizony már 2009-ben lezárták. A Gearbox ezek szerint a motort és a multit reszelgette.
A hangok és a beszólások elfogadhatóak, és néha kellemes emlékeket hozott fel a sok-sok Borderlands-jellegű zenehatás.
Összességében szerencse, hogy boltban vettem meg. Inkább leárazás során ajánlom, és főleg csak rajongóknak. Felejtős. Nálam ez bizony 50%.
Megértem. Modern köntösbe bújtatott, vegyesen friss és régi játékélmény.
Egyfelől a 15 évnyi fejlesztés irgalmatlan magasságokba emelte az elvárásokat (ami szerintem az egyik ok arra, hogy miért nincs még Half Life 2.3 vagy 3.0), másfelől a játékok általában 2-3 évvel le vannak maradva a csúcstechnológiák mögött (lásd Unreal 2.5).
Kb. 12 órányi játékidő után ugyanazt a vegyes, frusztrációval terhelt érzést tapasztalom, mint megannyi közepes játéknál. 20 perces bóklászások és 20 ugyanott-elhalálozás után kellemetlenné válik a játék.
A grafikában semmi kivetni valót nem találtam. A játékmechanika rendben van, bár a két fegyveres megoldás már konzol átoknak hat. A probléma inkább a pályatervezéssel van. Látszik is az Extrák közötti időtengelyen, hogy az egyjátékos módot bizony már 2009-ben lezárták. A Gearbox ezek szerint a motort és a multit reszelgette.
A hangok és a beszólások elfogadhatóak, és néha kellemes emlékeket hozott fel a sok-sok Borderlands-jellegű zenehatás.
Összességében szerencse, hogy boltban vettem meg. Inkább leárazás során ajánlom, és főleg csak rajongóknak. Felejtős. Nálam ez bizony 50%.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)